Siva

Visnu, Brahmá és Siva együtt alkotják a hindu háromságot. Siva a pusztító, aki a kali-júga, tehát a jelenlegi korszak végén eljárva a pusztítás táncát az egész univerzumot megsemmisíti. Siva a tudatlanság kötőerejének, a tama-gunának az irányítója. Nevének jelentése: kegyes, üdvözítő. Állandó mellékneve: pusztító.

A Kajlász-hegyen lakik, amely a tibeti Himalájában található. Arccal dél felé ül, s személye a lemondást és az univerzális pusztítást képviseli.
Az őt ábrázoló képeken jóképű ifjú, aki olyan fehér, mint a kámfor. Hamuval beszórt végtagjai erősek és simák. Három szeme van, melyek közül a harmadik a homlokán található, két szemöldöke között. Ezt a pusztítás idejét kivéve mindig csukva tartja.

E harmadik szem keletkezésének története szerint egyszer Umá, a hitvese játékosan Siva két szeme elé tartotta a kezét. Azon nyomban sötétség borult az egész univerzumra, és még a Napot vagy a Holdat sem lehetett látni. Siva ekkor megnyilvánította e harmadik szemet, hogy a fény visszatérhessen az univerzumba. Később ezt a harmadik szemét, melyet az emberiség iránti végtelen kegyéből egyébként csukva tartott, csak azért nyitotta ki, hogy elégesse vele Kámadévát, a kéj urát.
Egyik szeme olyan, mint a Nap, a másik mint a Hold, harmadik szeme pedig a tűzhöz hasonlatos. Ez a szeme, ahogy már fentebb utaltunk rá, lángot kilövellve képes bármilyen hatalmas élőlényt elpusztítani.

Bár ő az anyagi világ ura, a múlt, a jelen és a jövő ismerője, mentes az anyagi szennyeződéstől. Nem áll kapcsolatban senkivel, és nincsen senki, aki az ellensége lenne.

Ikonográfikusan Sivát ábrázolhatják kettő, három, négy, nyolc, tíz vagy akár harminckét karral is. A kezeiben tartott különböző tárgyak a következők: háromágú szigony (triszúla), harci korong (csakra), harci bárd (parasu), homokóra alakú dob (damaru), imafüzér (aksamálá), szarvas (mriga), hurok (pása), bot (danda), íj (pináka vagy adzsavaga), varázspálca (khatvánga), lándzsa (pasupata), lótusz (padma), koponyából készült ivóedény (kapála), tükör (darpana), kard (khadga) és így tovább.
Hosszú, befont hajából álló koronáját a félhold díszíti, s hajfürtjei közül a Gangá folyó árja zuhog alá. Ruhaként egy tigrisbőrt és egy elefántbőrt visel. Egész testén kígyók találhatók, melyek a nyakláncát, az övét, a szentelt zsinórját és a karpereceit képezik. Nyaka körül egy koponyákból álló füzért hord. Meditációja során tigrisbőrön ül, és soha nem fogad el semmilyen fényűző ruhát, füzért, ékszert vagy illatszert.

Az Úr Siva torka kék, mert megitta azt a mérget, amely akkor keletkezett, amikor a félistenek és a démonok az óceánt köpülték. Ez a méreg olyan roppant mennyiségű volt, hogy képes lett volna az egész emberiséget elpusztítani. Siva, torkában tartva az óceánnyi mérget, megmentette az élőlényeket a pusztulástól. Torka e méreg hatására kékült meg, s azóta Nilakanthának, “kéktorkúnak” is nevezik.

Sivát háromágú szigonyával díszített templomaiban leginkább lingaként vagy fallosz-szimbólum formájában imádják. E linga-forma Siva ősnemző szerepét hangsúlyozva képviseli őt. Ősnemzőként ő mozdította ki egyensúlyából az anyagi energiát, rábírva azt a teremtés folyamatában való részvételre. Gangadharának is nevezik, vagyis annak, aki a Ganga (Gangesz) folyó súlyát tartja. Amikor a Gangesz a mennyei régiókból alászállt a Földre, először Siva fejére hullott. Keresztülfolyva hajcsimbókjain sok kis patakká vált, amelyek végül Haridvárnál egyesülve létrehozzák a Gangeszt.

Natarádzsaként, a kozmikus táncosként is ismerik, akinek híres tánca, a “tándava” képes atomjaira oszlatni az anyagi világot. Nevezik őt Rudrának (üvöltő), Mahadévának (nagy úr), Sankarának (jótevő), Trilocsannak (háromszemű), Pasupatinak (a vadállatok ura), valamint egyik elborzasztó formáját Bhairavának. Asutosának is hívják, vagyis olyan személynek, akit könnyen elégedetté lehet tenni, Bhútanátha néven pedig a közönséges emberek uraként utalnak rá. Az őt imádók főleg azért ragaszkodnak hozzá, mert nagylelkű ajándékokat tud adni anélkül, hogy megfontolná az ajándékok későbbi hatásait. Daksinamúrtiként (meditáló bölcsként), Kaljana-szundaraként (Párvatí férjeként), Mahésvaraként (a tudás uraként) és Tripurantakaként (Tripura démon elpusztítójaként) is imádják őt. Mahadévának, “nagy úrnak” azért nevezik, mert ő a leghatalmasabb félisten, akivel az anyagi világban senki sem lehet egyenlő.

Hitvese Párvatí, az anyagi energiát irányító félistennő. Különböző formáiban Kálíként, Durgáként, Umáként stb. is ismerik.
Felhasznált források: http://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/siva.html